álmok, de ilyenkor azoknak sötétnek is kell lenniük

Valaki rémálmokat töltött a koponyámat kitöltő vattába, pedig tölthetett volna elszántságot is, akkor most nem érezném úgy, hogy de mi lesz, ha mégis tényleg Jerry Cantrell az Antikrisztus, és nekem akkor is tetszeni fognak a számai, az sátánizmusnak számít-e? Jaj. Persze azok a meglehetősen gót látomások, hogy a környék erdőségeiben megkövesedett, elátkozott kalózhajók sötétlenek a szurdokok mélyén, árbockosarukban a közeli végvárakat megcélzó tömegpusztító fegyverekkel, azok még jól is jöhetnek hangulatfestő elemként; bár a "steampunk atombomba" kifejezést lehet, hogy nem emelem át a valóságba.

A szemem megint nagyon sokat fáj és vacakol, és egyre egyértelműbb sajnos, hogy az új és szemkímélő monitor váltja ki. Kicsit idegesít, hogy a régitől miért nem fájt ennyit és ennyire, amikor attól kellett volna igazán, és hogy mitévő legyek mostan már, amikor csak LCD-k vannak, és egyre inkább úgy tűnik, hogy attól van a fejfájástól a hányingeren át minden bajom, például néha nem tudok fókuszálni vagy beremeg a szemem. Nem, nem a szemüvegem rossz, semmilyen más körülmények közt nem mosódik el előttem a világ és nem érzem úgy, hogy tarkótól állcsúcsig minden izmom rettegve görcsöl. Viszont ez borzalmas.

Persze vannak jó dolgok is, megjött egy csomó könyv, amit most egy ideig nem lesz időm elolvasni, sütött a nap és ettem finomakat, és haladok a munkával is meg tanultam izgalmas új dolgokat (tegnap például a plutoidok és a plutínók csodálatos világa nyűgözött le, meg az inuit mitológia) (és közben halkan, de lelkesen sipogtam, hogy igen, igen, és valahol a Kuiper-övön túl laknak az anniek - jé, ez de népmesei lett így - és hogy megint el kéne olvasni a Lady of Mazes-t).