hörg és morg nyula vagyok

Én abszolút nem vagyok paranoiás, ezen a héten csak háromszor néztek hülyének (két és félszer okkal) és kétszer hazudtak a szemembe (másfélszer okkal), szóval azóta a biztonság kedvéért elhiszek mindent, meg az ellenkezőjét is.

Én abszolút nem vagyok megalkuvó, és nem azért nem írom fel ide, hogy mi van velem, mert nem akarok szembenézni a gondolataim következményével, hanem mert utálok blogban üzengetni, és minden, ami mostanában az eszembe jut, annak tűnne.

Én valójában egy marha békés állat vagyok, de ha igazán felbosszantanak, akkor előbb vagy utóbb le fogom bontani valakinek az arcberendezését.

No. A sok morgás mellett olyanok vannak, hogy: meleg, meleg, meleg. Kánikula és forróság. Találtam verspályázatot, de semmi agyam soha többé nincsen, és sosem voltam még svéd kamasz (nem is leszek). A rockfesztiválos démonológiai kislexikonba Feldmár András egyik-másik érdekesebb kijelentése is bevándorolt, a fél Altáj sámánközösségével együtt. Meglepő új információ: van benne Világfa is. Rögtön kettő. Azt hiszem, mostanában minden gondolatomba alattomosan belenőttek a világfák.

Hmm, most jutott az eszembe, lehet, hogy ez meg arról fog szólni, hogy a keleti tündérek hogyan fásítják újra a civilizációt? Hmm... (Mert hogy arról már írtam, hogy a nyugati tündérek mint tették.) (És arról is fogok egyszer, hogy hogyan tovább.) Ezt még alaposan át kell gondolnom. Nagyon alaposan.