április bolondja

Narf. Mindig álmos vagyok. Mindig éhes vagyok. Elfogyott a C-vitaminom. Rajzoltam drámai és tragikus képeket, de senkit nem tévesszenek meg, a téma adott volt, nem én választottam, magamtól mostanában amúgy sem jutna eszembe rajzolni, drámát és tragédiát különösképp nem, a látszattal ellentétben elégikus korszakomat élem, és békés, napsütéses rétekről álmodozom.

Elkezdtem dolgozni ugye. Egyelőre teljesen félelmetes, bár ma már félig elengedett kézzel kellett összefoglalnom egy kutatás eredményeit, és 80%-os állásnál úgy döntöttem, hogy nem, nem, akkor sem  fogom elolvasni a védjegytörvényt, mert ha elolvasom, sem értem, sőt, akkor még kevésbé értem. De már tudok olyat, hogy ábrás védjegy, meg szó védjegy, illetve színes ábrás védjegy. Színes szó védjegy nincs.

Ma délelőtt hódoltunk a katasztrófaturizmus nemes hagyományának, fényképeztem kacsákat a pesti rakpart helyén hömpölygő sáros lében. Majd egyszer, ha az egész tekercset... igen, én még barlangrajzolós gépet használok, mert olyan van... szóval egyszer majd esetleg beszkennelem. Amúgy a Batthyány tér a legsúlyosabb, olyan össze-vissza járnak a buszok, hogy remélem, mielőbb leapad a Duna, mert így sosem jutok haza rendesen.

A gépem kapott igazi vírust, alig tudtam leirtani róla (és két napig nem tudtam dolgozni, csak hogy még csehebbül álljak a könyvvel), és én is beteg lehetek, mert ma még nem néztem meg se a netes horoszkópomat, sem a napi netes Tarot kirakást, úgyhogy nem tudom, milyen napom volt   és ez rettenetes!

Megyek, gyorsan pótolom is.

(Nem értem, miért hagy ki fél kilométert a képek fölött, és nem értem, miért konvertálta feltöltés közben .gif-ről .jpg-re, mindenesetre ezért kockás és csúnya, érjétek be ennyivel.)